Szentpéterúri Mazsola Óvoda-Bölcsőde
8762, Szentpéterúr, Dózsa György u. 3.
Kapcsolattartó
Horváthné Szigligeti Adél
intézményvezető
36303435660
sztpurovi@profinter.hu
ZALA
ADATOK
Korosztály: 3-7 éves
Létszám: 44
Legszívszorítóbb történet: Bűbájos kislány, öt évesen hozta az apa az óvodába. Visszaköltöztek a faluba, miután az anya lemondott gyermekéről. Nem látogatja, telefonon sem tartja vele a kapcsolatot. Csendes kislány, jó modorú, értelmes, kissé zárkózott. Beilleszkedése a közösségbe látszólag problémamentes, nem sír, alkalmazkodó, az anyát nem is említi. Nagyon keveset eszik, az ételt gyakran elutasítja, van, hogy egész nap nem bírjuk rávenni az evésre. Az apa megértő, gondoskodó, szépen, gondozottan jár a kislány óvodába. Feltűnt, hogy minden nap ugyanaz a pulóver van rajta. Kérdésünkre az apa elmondta, hogy ezt az anyától kapta még régebben a gyermek, otthon ebben is alszik, bár az anyát soha nem említi. A gyermekeknek is feltűnt, hogy mindig az apa hozza, viszi, az anyukáját soha nem látni az óvodában. Egyik nap ebédnél a következő beszélgetésre figyeltünk fel: "Neked hol az anyukád?" - kérdi az egyik asztaltársa. "Nekem nincs anyukám; mert eldobott." - feleli a kislány. "De attól még van anyukád!" "Nincs, mert nem kellek neki, eldobott." Látszott, hogy küszködik a könnyeivel. Megsimogattuk, folytatódott az ebéd, több szó nem esett. Szavak nélkül.....
ZALA
NINCSLISTA
- Szívesen fogadunk jó minőségű, óvodás korosztálynak való ruhákat, cipőket. Ezek egy részét az óvodában használjuk váltó ruhaként, a felesleget a rászoruló családoknak ajándékozzuk. - Örülünk az otthon már "kinőtt", feleslegessé vált játékoknak (társas, építő, konstruáló, fejlesztő játék). Frissíti az óvodai játékkészletünket (évek óta nem vehettünk építő- és fejlesztő játékokat), ha valamiből több gyűlik össze, szintén a családoknak adjuk. - A gyermekek szabad rajzolásához tudnánk felhasználni azokat a papírokat, melyeknek egyik oldalára már nyomtattak, de a másik fele üres. - Az óvodafelújítást követő visszaköltözés során "eltűntek" a diafilmjeink. A gyermekek nagyon szeretik a diavetítést (üdítő a mai "kütyüs" világban). Leghőbb vágyunk, hogy kirándulni vihessük a gyermekeket. Költségvetésünkből csak a legszükségesebb dolgokra telik, számunkra megfizethetetlen a különbusz, polgári járattal nem tudunk menni (zsákfalu, átszállás). -A szülőkkel közös foglalkozásokra és eseményekre fontos lenne, hogy legyenek felnőtt székek
KÖRNYEZET
Intézményünk önkormányzati fenntartású; 1979-ben épült. Az elmúlt időszakban három jelentős beruházás is megvalósult. 2010-ben tetőtér ráépítés történt: az emeleten két fejlesztő szoba, mosókonyha; tornaszoba kapott helyet, a régi, földszinti részben megújultak a burkolatok, felújítást nyertek a mosdóhelyiségek. 2018-ban - szintén pályázati forrásból - a használaton kívüli harmadik csoportszoba mini bölcsődei csoporttá lett alakítva; ekkor kapott előteraszt is az épület. 2020-ban a Magyar Falu programban megvalósíthattuk leghőbb vágyunkat: udvarunkra játékokat telepíthettünk. Végre hintázhatnak, csúszdázhatnak gyermekeink! A legsürgetőbb problémák megoldást nyertek, ám az a tapasztalatom, hogy egyre inkább csak a működéshez szükséges legalapvetőbb dolgokra van fedezet, játékra, bútor beszerzésére utoljára a 2010-es felújítás keretében volt lehetőség. Az idei nevelési évben gyermekeink 90 %-a cigány nemzetiségű, az intézmény megítélése - ennek köszönhetően - meglehetősen vegyes. Van, aki szerint nem is kell ide semmi, hiszen a cigány gyermeknek nem való minőség, úgyis tönkreteszi. Mi azt valljuk, hogy a szép, az esztétikus mindenkire pozitív hatással van, igyekszik azt megőrizni, vigyázni rá. Szponzorokat, támogatókat nem igazán sikerült megnyernünk, ugyancsak az általunk nevelt gyermekek okán. Mindezek ellenére kitartóan dolgozunk a mindennapokban, tartjuk egymásban a lelket, örülünk az apró sikereknek, s ezeket felmutatva próbáljuk elismertetni óvodánkat.
CSAPATUNK
4 óvodapedagógus (köztük van az intézményvezető is) látja el az óvodáskorú gyermekek nevelését-oktatását. 3 óvodai dajkánk segíti munkájukat, emellett ők látják el a takarítási, tálalókonyhai munkákat is. Az óvodával közös épületben lévő mini bölcsődében 2 kisgyermeknevelő és 1 bölcsődei dajka dolgozik.
A MINDENNAPOK
Óvodánkban a gyermekek 90 %-a a cigány nemzetiséghez tartozik, többségében rossz szociokulturális hátterű családokból érkeznek. Ebből adódóan intézményünk óvófunkciója jelentős, a gondozási feladatok fokozott hangsúlyt kapnak, a higiénés és szociális szokásrendszer alakítása különösen fontos. Óvodánk életrendjének szervezésében folyamatos napirendi keret biztosítja a megfelelő feltételeket. Kiemelt jelentősége van az óvodai napirendnek, amelyben kereteket adunk a tevékenységeknek, s a kiszámíthatóság érzése biztonságot nyújt a gyermekeknek. Ez is hiányzik a családok többségénél, hektikus az életrendjük. A gyermekekkel való foglalkozás, a személyiségük kibontakoztatásához, képességstruktúrájuk fejlesztéséhez való hozzájárulás a nap minden szakaszában változatos tevékenységek közben történik. Minden nap mesélünk, a beszélgetésnek, az értő hallgatásnak fontos szerepet szánunk, hiszen a családok belső élete érzelmekkel telített, de a cigány emberek habitusa folytán gyakoriak a konfliktusok. Hangosak, erőszakosak, gyakoriak a tettlegességig fajuló viták, s ezek az "élmények" rányomják bélyegüket a gyermekek hangulatára, ki kell, hogy beszéljék, vagy játsszák magukból. Mindennapos tevékenység a vizuális eszközökkel való alkotás, a zene, az ének, az ölbeli játékok. Ami nagyon hiányzik, az a kitekintés, a tágabb környezetünkbe való kilépés. A "mi" gyermekeink közül sokan csak a TESCO-ba jutnak el, többségük még oda sem. Nincs családi kirándulás, számukra ismeretlen a Balaton, a város fogalma, ezért nem építhetünk élményeikre, nincs miből töltekezniük, nincs, ami játékukat, rajzaikat inspirálná.
SZÜLŐK
Nem egyszerű a szülőkkel, sok esetben nehezebb, mint a gyermekekkel. A szabályok megértése, betartása nem az erősségük, jogaikat követelőzve érvényesítik, kötelezettségeiket figyelmen kívül hagyják. Érkezéskor, távozáskor szájra puszi, de kint az utcán előfordul, hogy trágárul beszélnek a gyermekkel. Első kérdésük délután: "ki bántott"? Nagyon érzékenyek a legkisebb sérelemre, ami gyermeküket érte, erőszakosan lépnek fel ilyen esetben. A klasszikus értelemben vett projektnapokat nem tudunk szervezni, nincs honnan, miből gyűjtőmunkát végezni a gyermeknek, otthon nincs újság, könyv. Az ünnepek előtt szervezett kézműves délelőttökön azonban szívesen vesznek részt, örömmel, szívesen dolgoznak együtt gyermekeikkel.
TEHETSÉGEINK ÉS AMIRE BÜSZKÉK VAGYUNK
Az óvodás korosztály esetében nehéz megítélni a tehetség kérdését, különösen nálunk, ahol ingerszegény környezetből érkeznek a gyermekek. A zene, a mozgás iránti fogékonyságuk vitathatatlan. Jó a ritmusérzékük, a náluk oly divatos mulatós zenére szemet gyönyörködtetően táncolnak, pörögnek, forognak. Különlegességük kapcsolatteremtő képességükből fakad. Akit megszeretnek, elfogadnak, határtalanul ragaszkodnak hozzá. Nyíltak, őszinték, gyakran zavarba ejtően azok. Nem véletlenül lett óvodánk Mazsola Óvoda. Gyermekeink nagy kedvence Bálint Ágnes Mazsolája, az esendő, gyakran hibázó kismalac, akit végtelen türelemmel és szeretettel nevelget Manócska. A mi gyermekeink is olyanok, mint Mazsola. Hangosak, erős a birtoklási vágyuk, sokszor teszik próbára a türelmünket. Ám egyszer csak azt vesszük észre, hogy "beletörlik az orrukat a nadrágszárunkba", mert minden mögött ott van végtelen szeretetéhségük.
Amire büszkék vagyunk! Az a szülő, aki nem hozzánk íratta gyermekét, azt mondja:"Csak nem íratom a gyerekemet a cigány óvodába!" Elmúlt idők képviselő testületi tagjának a költségvetés tárgyalásán tett megjegyzése: "Minek az óvodába játék, meg ceruza? Énekeljenek, az nem kerül pénzbe!" Pályázati konzulens (egyben neves óvoda vezetője), akinek feladata volt a szakmai munkánk támogatása, hitetlenkedve kérdezte: "És Ti megfogjátok ezeknek a gyerekeknek a kezét?" Egy réges-régi óvodai kiránduláson, Keszthelyen, a sétálóutcán ültünk a virágos láda szélén, fagyit nyaltak a gyerekeink, s a turisták - mint valami látványosságot - fotóztak bennünket. Valóban nem könnyű a mi munkánk. Gyakran kell erősítenünk saját magunkat és egymást, hogy a tűz ne hunyjon ki, hogy másnap is jókedvűen, bizakodva lépjük át a küszöböt. De.... A két minősítési eljárás során, a dicséreteket hallva, szakmai munkánk elismerését megtapasztalva a 100, ill. 98%-os eredmény láttán - ez is MI vagyunk. Az intézményi önértékelés alkalmával a tanfelügyelő mondta: "Remek munkát végeztek. De legyetek büszkébbek a hozzáadott értékeitekre! Akik fele ennyit dolgoznak, sokkal kevésbé kritikusak önmagukkal." ez is MI vagyunk. Kolléganők, akik hospitálni jöttek hozzánk, elismerésüket fejezték ki a csoportban tett látogatás tapasztalatai alapján. Az óvodapedagógus integrációs szemlélete, módszertani kultúrája, pozitív személyisége, az elfogadó légkör, a tudatos értékközvetítő tevékenység erősségként lett megfogalmazva - ez is MI vagyunk. A Gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpontban tett élményszerző kirándulásunk alkalmával a kísérő munkatárs megdicsérte gyermekeinket, mondván, "Ilyen jó magaviseletű, érdeklődő gyerekekkel még nem volt dolga." - ez is MI vagyunk. Igen, büszkék vagyunk arra a képességünkre, hogy minden nehézség ellenére szép kihívásnak tekintjük "itt és most"" jól teljesíteni és eredményesen nevelni gyermekeinket.